A böjt a mértékletesség erényének cselekedete. Tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban. Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével.

A legáltalánosabban ismert böjti étrend a húsevés tilalmára alapoz. Azonban egyre többen térnek át vegetáriánus vagy vegán étrendre a mindennapokban, ezért ennek jelentősége is változik. Felgyorsult világunkban oly sokminden hat ránk napi szinten, hogy érdemes számot vetnünk, valójában miben is kellene nagyobb mértékletességet tanúsítanunk. Ebben szeretnék támpontot adni nektek az alábbiakban.

Hamvazószerda és Újhold

Hamvazószerda a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznapot foglalja magába. (Mivel a vasárnapokon nem böjtölnek, így valójában hamvazószerda a húsvét előtti 46. napra esik.) Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a XII. századtól az egyházi szertartás része lett, és hamvazkodásként ismeretes.

2022-ben Hamvazószerda a mai napra, március 2-ára esik, amely asztrológiai tekintetben Halak-Újhold napja is egyben.

Az Újhold időszakában javul az erőnlétünk, sokkal energikusabbak és határozottabbak vagyunk, akaraterőnk is szilárdabb. Minden új feladat örömteli kihívás lehet számunkra. Ilyenkor érdemes új dolgokba kezdeni, mert nagy hatással lesz az életünkre és sikert érhetünk el benne. Igen kedvezően segítheti tehát, ha elhatározzuk magunkat a nagy tavaszi testi-lelki megtisztulásra.

A Halak csillagjegy a legutolsó, tizenkettedik az asztrológiai jegyek sorában, és talán nem véletlen a hal - halál áthallás sem. A hal az örök élet, soha meg nem halás jelképe lett az évezredek során, mivel régen az emberek azt hitték, a hal sosem alszik. Ahogy egyik mesterem, Bakos Attila mondja, ha a halat vizsgáljuk, hideg és nem pislog, míg nem mozdul, azt sem tudjuk, él-e vagy hal-e...

A hal mint keresztény jelkép

A hal a keresztény szimbolikában Jézus Krisztust jelenti, ami egy ógörög nyelvű szójáték következménye. Ugyanis a Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó szavak görög kezdőbetűinek összeolvasása (ιχθυς, ichthüsz) görögül „halat” jelent, emellett számos bibliai példázatban megjelenik a hal szimbolikája, gondoljunk csak a csodálatos kenyérszaporításra vagy az apostolok kiválasztására. Így vált a hal a Krisztust követő közösség és az egyház jelképévé.

Éppen mély keresztény szimbolitása miatt a hal mint étek a böjti időszakban nem kerül tiltólistára, a halételek fogyaszthatóak a hagyományos keresztény böjtben.

A böjt vallási szabályai

A kereszténység első századaiban igen szigorú szabályok vonatkoztak a böjti időszakra: a húsmentesség mellett napi egyszer lehetett étkezni, kenyeret, halat, sót és száraz növényi eledeleket valamint vizet lehetett fogyasztani. Ezek a szokások aztán enyhültek a századok alatt:

A mai keresztény egyházi szabályok szerint hamvazószerdán és nagyböjt péntekjein a 14. életévüket betöltött személyek nem ehetnek húst, akik elmúltak 14 évesek. (Kérdés persze, hogy a nem egyházi fenntartású középiskolák menzái ezt mennyire veszik figyelembe...)

A 18. életév betöltésétől a 60. életév megkezdéséig Hamvazószerdán és Nagypénteken a fentieken túl csak háromszor szabad enni, és egyszer jóllakni.

A böjt szerepe az élet körforgásában

Ha mélyebben mögé nézünk, a böjt szerepe többek között az is, hogy az étkezést mint a létfenntartáshoz alapvető szükségletünket úgy elégítsük ki, hogy nem adunk többlettartalmat hozzá, nem az élvezet és legfőképpen nem az unaloműzés megtestesüléseként tekintünk az elfogyasztott falatokra.

Az étel mint az életenergia egyik fő forrása a fényhiányos téli időszakban sokaknál hangsúlyosabb szerephez jut, mint kellene. Könnyen válhat pótcselekvéssé, gondűzővé, az egyik legfőbb (vagy olykor az egyetlen) kézzelfogható örömforrássá. Különösen igaz lehet ez az utóbbi 2 év pandémiával terhelt időszakában.

Ahogyan az évszakok változnak a mi éghajlatunkon, mi is örök ciklikusságban élünk, úgy váltják bennünk is a kibontakozás, virágzás, majd a bezárkózás, elengedés fázisai egymást. A körforgás fontos eleme az enyészet is, hogy termékeny táptalajt biztosítson a következő ciklusban a tavasszal újjászülető életerőnek.

Ép testben ép lélek

"Ép testben ép lélek", tartja a mondás, mely valójában a római költő, Iuvenalis szatíráiból származó rövidített idézet. Én azonban megfordítanám: a hangsúlyt pontosan a lelki egészségre érdemes tennünk. Ép lélekkel testünket is könnyebb épségben, egyensúlyban tartani. Persze ez oda-vissza ható erő, hiszen ahogyan az idézet eredeti értelme is utal rá, testünket rendben kell tartanunk ahhoz, hogy lelkünknek minél tovább nyugodt, biztonságot adó templomként szolgálhasson.

A méregtelenítés és a böjt fogalma minden kultúrában ismeretes a tavasztól őszig tartó időszakban. A kereszténység nagyböjtjét jócskán megelőzően már a védikus kultúrában is jelentős szerephez jutott a testi-lelki harmónia megteremtésében.

India több mint ötezer éves hagyományos, természetes orvostudományi rendszere, az ájurvéda egyfajta integrált megközelítését nyújtja a megbetegedések megelőzésének és kezelésének az életmód megváltoztatásával és természetes gyógymódok kialakításával. Filozófiája azon alapul, hogy az elme (vagy tudat) és a test (vagy fizikai tömeg) nemcsak befolyásolják egymást, hanem megbonthatatlan egységet is alkotnak. Egy rendkívül jó analógiára bukkantam Baktai Ádám hindu pap, a védikus tudományok szakértőjének írásai között, melynek lényegét szeretném veletek is megismertetni:

Képzeljük el, hogy szervezetünk olyan, mint egy cső, melynek fő funkciója a víz vezetése. Ha a cső lerakódásoktól és szennyeződésektől terhelt, nem képes a teljes kapacitása szerint vizet elvezetni, funkcionalitása csökken, és ha az adott szállítandó víz mennyiségének csökkenése további területekhez kötődik, ami esetleg sérül, vagy megváltozik a kisebb vízáteresztés miatt, akkor elindul egy láncreakció a csőrendszerben, vagyis a szervezetünkben.

Amikor testünk már nem képes ellátni alapvető funkcióit a felgyülemlett méreganyagok miatt, akkor elindulhatnak ilyen láncreakciók, amelyek következtében megborul a belső egyensúlyunk és szerveink nem tudnak tökéletesen funkcionálni.

A méregtelenítés következettében szervezetünk öngyógyító folyamatai beindulnak, és újult erővel kezdik el a rossz láncreakciók okozta hibák kijavítását, szervezetünk regenerálását.

A tavaszi tisztítókúra során különösen fontos, hogy fölöslegesen ne terheljük szervezetünket adalékokkal, finomított, túlságosan feldolgozott élelmiszeripari "anyagokkal". Érdemes ismerkednünk a teljes értékű ételek fogalmával. Erre a témakörre egy később bejegyzésben részletesebben szeretnék majd kitérni.

Érdemes tehát odafigyelnünk, mivel és hogyan tápláljuk testünket. A böjt és az önmegtartóztatás szükségessége  azonban nem korlátozódik kizárólag az étkezésre, hiszen a lelkünket is tápláljuk különböző energetikájú behatásokkal.

A böjt jelentősége napjainkban

Az anyagi világ kézzel fogható elemei közül rengeteg olyan dolog van, melyhez túlságosan ragaszkodunk. Legyen szó használati- vagy dísztárgyakról, emléktárgyakról, ételekről, vagy éppen társadalmi státuszunkat meghatározó ingatlanokról, luxuscikkekről. Sosem hordott, impulzusvásárlásból származó ruhákkal vannak tele szekrényeink, minden szakrális eredetű ünnepünkre ráül a tárgyi ajándékozás kényszere, és úgy tekintünk a pénzre, mint  minden szükségesnek gondolt dolog megszerzéséhez jolly jokerként használható varázsszerre.

Mitől tartóztassuk meg magunkat a böjt során?

Lehet és érdemes az étkezés minőségének és mennyiségének szabályozására nagyobb hangsúlyt fektetni, de a testi élvezetek, a pótszerek alkalmazásának csökkentése vagy teljes elhagyása is ugyanolyan fontos, legyen ez akár alkohol, dohányzás, drogok, játékfüggőség, mobiltelefon- vagy internet függőség, a ránk zúduló hihetetlen mennyiségű manipulatív hírözön a világ minden szegletéből. Nem kell mást tennünk, csak mélyen magunkba kell tekintenünk, és a lelkiismeretünkre hallgatnunk, érezni fogjuk, mi az, amire valójában semmi szükségünk nincsen a harmonikus élethez.

A szenvedélyek szenvedést szülnek, hiszen a vágyott dolgok, érzések megszerzését követően elért magasságok után hirtelen zuhanhatunk újra mélyre gyors múlandóságukból adódóan.

Hagyjuk magunkat az élettel áramolni, éljük meg a jelen pillanatát a lehető legtökéletesebben, és találjuk meg az örömöt a természet szépségeiben: a napsütésben, a bimbózó virágokban, rügyező fákban, a madarak énekében.

A barka a természeti erők egyik évezredes jelképe, védelmező, betegség- és rontáselűző erőt tulajdonítottak neki őseink. A Biblia szerint Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére barkát szentelnek a templomokban.

Hamvazószerdán a szokások szerint az előző évi barka megszentelt hamujával keresztet rajzolnak a hívek homlokára, emlékeztetve ezzel mindenkit, hogy "porból vétettünk és porrá leszünk". Ez bizonyosan így van, legalábbis ami az anyagi formánkat illeti. A magunk köré halmozott  materiális dolgok szintén ugyanerre a sorsra jutnak. Érdemes tehát testi-lelki nagytakarítással indítanunk a tavaszt, és számbavételeznünk a valóban fontos elemeket, a valódi értékeket életünkben. Éljünk a hagyományok bármely formájával, mely ezt számunkra megfelelően elősegítheti!

Források:

katolikus.hu

wikipedia.hu

bhaktikutir.hu

gastrocoaching.hu

Képek: Pinterest