Alapanyag ismeret az öko jegyében 2.

Jobb, ha tudod, a ruhán kívül még mit viselsz magadon...

Legutóbbi bejegyzésemet azzal indítottam, hogy szeretném megismertetni Veletek egy három részes sorozatban a textilipari alapanyagok és késztermékek gyártása során felmerülő, környezetvédelmi szempontból fontos pozitívumokat és negatívumokat, hogy jobban megértsétek, miért is annyira fontos, mit viselünk magunkon.

Ennek a minisorozatnak a második részében a kémiai eljárások kerülnek előtérbe, de az alapanyag még mindig a természeteshez áll közelebb.

Viszkóz, bambusz, lyocell

A viszkóz gyártása érdekes átmenetként fogható fel a természetes eredetű (a viszkóz leggyakrabban bükkfából vagy fenyőfából nyert cellulózból előállított szálasanyag) és a mesterséges eredetű, vegyileg előállított textilanyagok között.

A hagyományos gyártás során a cellulózlapokat nátronlúggal kezelik, ettől megduzzadnak és nátroncellulózzá alakulnak. Ezután foszlatják, majd 2-3 napig előérlelik, más vegyi anyagokkal kezelik. Eközben mindenféle molekuláris átalakulás, vegyi folyamat megy végbe. A folyamat végén egy oldat keletkezik, amit szálképző rózsán keresztül vezetnek, majd kénsavas kicsapófürdőbe kerül, ahol a szál megszilárdul és visszaalakul cellulózzá.

Bár a viszkózt leggyakrabban facellulózból (lucfenyő, erdeifenyő, bükkfa) állítják elő, egyes esetekben cellulózt más forrásból is nyernek erre a célra. Magyarországon is kísérleteztek például szalmacellulóz felhasználásával, ez azonban nem adott elég jó minőségű szálasanyagot.

Újabban viszont előtérbe került a bambuszból nyert cellulóz alkalmazása, amely nagyon gyorsan növő növény, és nincs olyan kártevő, amely megtámadná, tehát nincs szükség vegyszeres kezelésre, és a termesztéshez felhasznált víz mennyisége is 30%-kal kisebb, mint amennyi a gyapot termesztéséhez szükséges.

A bambusz előnyei: puha, könnyű, nagyon kényelmes viselet, remek légáteresztő, nedvesség leadó képessége közel kétszer akkora, mint a pamuté.

Egyre több reklámban arra hivatkoznak a gyártók, hogy a bambuszból készült zokni, vagy más alsóruházat antibakteriális képességgel rendelkezik, tehát nem engedi elszaporodni a káros (és kellemetlen szagokat okozó) baktériumokat. Ez természetéből fakadóan jó szellőzőképességéből és a növény rendkívül jó ellenálló képességéből is adódhat, azonban tudományos teszteredmények után kutatva nem sok információt találhatunk a neten. Néhol arról is olvashatunk (bár laboratóriumi teszttel ez sem igazolt), hogy a bambuszcellulózból előállított szövet szinte korlátlanul átengedi a káros UV sugarakat a bőrig. Napjainkban sajnos ez is igen fontos tényező, hiszen a káros sugaraktól legtöbbször könnyű ruházattal tudunk védekezni. Erre érdemes odafigyelni, ha nyári öltözékként bambusz alapanyagú ruhát választunk, nehogy mi magunk legyünk az élő teszterek!

Látható, hogy sok esetben még sötétben tapogatózunk a környezeti hatások tekintetében, így érdemes minden szenzációt némi szkepticizmussal fogadni, főként ha annak leginkább az árképzésben mutatkozik meg a hatása. Magyarul lehet valóban nagyon komfortos egy bambusz ruházati termék, de ne dőljünk be feltétel nélkül a több ezer Forintos antibakteriális zoknik csodájának.

A lyocell a cellulóz alapú viszkóz anyagok egy korszerűbb, környezetbarátabb változata. A hagyományos viszkóz gyártása nagy energiaigényű és a gyártó berendezésekből káros vegyi anyagok (pl. szén-diszulfid, hidrogén-diszulfid) kerülnek a légtérbe. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére fejlesztették ki az 1980-as években a lyocell szálasanyagot (az első lyocell szálak 1985-ben kerültek forgalomba). Ennél az eljárásnál a keményfából – vagy ahogyan fentebb olvasható, újabban bambuszból vagy akár eukaliptuszból is – nyert cellulózt N-metilmorfolin-N-oxid-ban (NMMO) oldják és ebből az oldatból húzzák a szálakat.

A lyocell előállítása a hagyományos viszkózgyártásénál kisebb vízigényű és teljesen zárt rendszerben történik, így nem jár káros anyagok kibocsátásával, és az oldószer csaknem teljes egészében visszaforgatható és újból felhasználható.

A lyocell puha fogású, a viszkóznál is jobb nedvszívó képességű, száraz és nedves állapotban egyaránt erős szál, a belőle készült textília szép esésű, jól színezhető és gyűrődésre sokkal kevésbé érzékeny, mint a viszkóztermékek. Jó nedvszívó képessége és nedvességleadó képessége különleges (nanofibrillás) szálszerkezetének köszönhető. Ugyanezen tulajdonsága folytán puha, kellemes fogású textilterméket eredményez. Előnyös tulajdonságai miatt sok helyen átveszi főként a hagyományos viszkóz, és olykor a pamut szerepét is, nemcsak a ruházati cikkek, hanem a lakástextíliák és műszaki textíliák körében is.

A divatos konfekcióruházat már használja ezt az alapanyagot, ha találkoztok egy-egy ilyen darabbal, bátran próbáljátok ki!